Miami d�l-kelet Florid�ban tal�lhat�. Amikor Miami hivatalosan megalakult 1896. j�lius 28-�n, a n�pess�ge �pphogy 300 f� f�l�tt volt, ma m�r 2,2 milli�an �lnek a ter�leten. Ez a robban�sszer� n�pess�gn�veked�s a bels� v�ndorl�s k�vetkezm�nye. Sokan �rkeztek az USA �szak-keleti r�sz�r�l. A kubai forradalom �s Fidel Castro hatalomra ker�l�se ut�n a kubai menek�ltek a mai napig folyamatosan �rkeznek Florid�ba. A Little Havanna Miami kubai k�z�ss�ge, ahol a spanyol nyelv haszn�lata a domin�ns, a helyiek a mindennapos �gyeiket a saj�t nemzeti nyelv�k�n int�zhetik.
Ma Miami kultur�lis olvaszt�t�gelynek tekinthet�, a sok k�l�nf�le n�pess�g egy�tt�l�se miatt, �s vonz� turisztikai c�lpont is.

A nap, a tenger, �s a homok szerelmesi hajlamosak r�, hogy elker�lj�k mag�t Miami v�ros�t, pedig sokat vesz�tenek ezzel. Miami Beach sz�mos polg�r�hoz hasonl�an �ket is visszariasztja a Kub�b�l �s Haitib�l �rkez� bev�ndorl�k �radata, a k�b�t�szerr�l, a vudu-szertart�sokr�l �s az er�szakos b�n�z�sr�l terjed� t�rt�netek. A t�rt�netek igazak. A k�b�t�szer-kereskedelem ma a n�gy legf�bb floridai j�vedelemforr�s egyike, egyen�rt�k� az idegenforgalommal, a citrusf�l�k termeszt�s�vel �s a feldolgoz�iparral. J�zan �vatoss�gra azonban manaps�g a vil�g b�rmely nagyv�ros�ban sz�ks�g van, �s ha ezt nem vesz�tj�k szem el�l, kellemesen t�lthetj�k az id�t ebben a soksz�n� nagyv�rosban.

�ppannyira latin-amerikai mint amennyire �szak-amerikai v�ros, fele-fel ar�nyban spanyol anyanyelv� �s angolul besz�l� lakossal. Miami olyan mint egy gyors�tott film. Kis telep�l�s volt, amikor a vas�tm�gn�s Henry Flagler 1896-ban kiterjesztette h�l�zat�t d�lre, le eg�szen id�ig. Ma a vil�gv�ros n�pess�ge k�zel 3 milli�, �s el�v�rosai 50 km t�vols�gig ny�lnak el. Vannak el�kel� r�szei, leromlott �llapotban l�v� negyedei �s olyanok is, amelyikeket hat�rozottan el kell ker�lni.

A Metrovail gyorsvas�t az �szaki �s d�li peremker�letekb�l hozza az utasokat a v�rosk�zpontba, m�g az automata m�k�dtet�s� Metromover megker�li a belv�rost, �ri�si hurkot �rva le k�r�l�tte. Ez ut�bbin utazni els�sorban az �lm�ny �s a l�tv�nyoss�g kedv��rt �rdemes: a h�l�zat t�nylegesen nem fel le nagyobb ter�letet.

Miami belv�rosi r�sze fel�j�t�sai �s v�rosrendez�si programja r�szek�nt �p�tett�k, a v�rosr�sz ma nyilv�nval�an �lettelibb, mint a 1970-es �vek idej�n volt, ugyan az �zletek t�bbs�ge a gyors (be)v�s�rl�s ig�nyeit el�g�ti ki.

Miami Beach

A sz�razf�ldi Miamival a Biscayne Bayn vezet� t�lt�sutak kapcsolj�k �ssze azt a helyet, ahol ’a Nap a telet t�lti’, ahol mulats�g kezdet�t veszi. T�bb mint 11 km-en �t ragyog a sokemeletes sz�llod�k �s az �r�klak�sos apartmanh�zak t�v�ben v�gigfut� homokstrand. N�h�ny �vvel ezel�tt ezt a partszakaszt kis h�j�n elt�ntette a szakszer�tlen �p�tkez�s k�vetkezt�ben fel�p� er�zi�. Az 1970-es �vek v�g�n az Egyes�lt �llamok hadsereg�nek m�szaki alakulatai 10 milli� 314 ezer m³ feh�r homokot ter�tetek le a tengerpart teljes hossz�ban kb. 100 km sz�les s�vban.

Eszm�nyi hely ahhoz, hogy az ember elvonuljon a vil�gt�l. Aki nem hiszi, megk�rdezheti azokt�l az ex-New York-iakt�l, akik m�r eg�sz esztend�ben itt �lnek.