Washington, D.C. (District of Columbia, Kolumbia Ker�let) az Amerikai Egyes�lt �llamok f�v�rosa. Az Egyes�lt �llamok korm�nyzati k�zpontj�nak kijel�l�s�re k�sz�tett t�rv�nyjavaslat al��r�sa ut�n 1790. j�lius 16-�n a Potomac foly� mellett megalapult az Egyes�lt �llamok Columbia Ker�lete. A ter�letet Virginia �s Maryland �llam bocs�totta a sz�vets�gi korm�nyzat r�sz�re, amit George Washington ut�n nevezetek el, �s teljes m�rt�kben a kongresszus ir�ny�t�sa al� ker�lt.
A f�v�rosi funkci�kat megfelel�en szolg�l� v�ros utcaszerkezet�nek tervez�s�t Pierre Charles L'Enfant v�gezte az alap�t�s idej�n. A tervek P�rizs szerkezet�n alapultak.
�gy lett kialak�tva egy r�csszerkezet, ahol a k�r�kb�l �s n�gyzetekb�l �tl�san kereszt�lv�gva sz�les sug�rutak vezettek ki. Ez a v�ros v�delm�t is k�nny�tette inv�zi� eset�n. A k�z�ppontban van a Capitolium �p�lete.
Az itt �l� emberek t�bbs�ge valamilyen m�don kapcsol�dik a sz�vets�gi korm�nyzathoz, vagy k�zvetlen�l ott dolgozik korm�nyzati alkalmazottk�nt, vagy a sok k�l�nf�le m�ret� �s politikai ir�nyults�g� szervezethez tartozik. Ez a hatalmas mennyis�g� szolg�ltat�-, lobby-, ell�t�-, �s ipari szervezet csak a korm�nyzat jelenl�t�nek k�sz�nhet�en tarthat� fenn.

Nem t�veszthetj�k el, ez a nagyv�ros nem lehet egy�b, mint egy hatalmas k�zt�rsas�g f�v�rosa. A korm�nyzat valamilyen m�don mindenben jelen van. K�r�s-k�r�l minden�tt eml�km�vek �s miniszt�riumok. De az itteni �p�t�szet ink�bb t�maszkodik az �kori g�r�g �s r�mai templomok , mintsem az eur�pai monarchi�k katedr�lisainak �s palot�inak vil�g�ra. A korm�nyzati �p�letek kellemes z�ld t�jk�pbe illeszkednek. A 178, 71km² nagys�g� v�rosban 33 parkot tal�lunk. Ezek r�gi virginiai �s marylandi birtokok �s �ltetv�nyek maradv�nyai �s eml�kei.

Nagy-Washington ter�let�n a virginiai �s marylandi el�v�rosokat is idesz�m�tva, t�bb mint 3 milli� ember �l, de mag�ban a v�rosban csup�n 600 ezren laknak. A lakoss�gnak t�bb mint a fele, fekete, �gy Washingtonban rendszeresen fekete polg�rmestert v�lasztanak. A korm�nyzati k�zpontban tev�kenyked� k�zalkalmazottak, k�pvisel�k, szen�torok, diplomat�k �s �js�g�r�k �lete nagym�rt�kben elk�l�n�l a metropolis h�tk�znapi �let�t�l, amelyben ugyan�gy jelen vannak a nyomornegyedek �s a b�n�z�s, mint b�rmely m�s amerikai nagyv�rosban. �gy a k�lf�ldr�l �rkez�k el�tt is rejtve marad a v�rosnak ez az �rnyoldala, ha a l�togat�st a belv�rosi korm�nyzati negyedre �s az att�l �szaknyugati ir�nyban fekv� lak�k�rzetre korl�tozza.

Eln�zve a Massahusetts Avenue-n �s a k�rny�k �n �ll� pomp�s palot�kat �s diplom�ciai k�pviseleteket, vagy Georgetown egyetemi v�ros�t, nagyon neh�z elhinni, hogy Washington sok�ig csak s�rf�szek volt, amelynek nagy r�sz�t a Potomac foly� partj�n h�z�d� ingov�ny t�lt�tte ki.

Az �j f�v�ros megtervez�s�re George Washinton azt a p�rizsi sz�let�s� m�rn�k�t , Pierre Charles L’Enfant-t k�rte fel, aki a New York-i Federal Hallt az eln�ki beiktat�sra �t�p�tette. A b�tor francia, aki a F�ggetlens�gi H�bor� idej�n az amerikai hadsereg �rnagyak�nt szolg�lt, R�ma �s Versailles �ltal ihletett sug�rszerkezet� v�rostervet k�sz�tett a sz�vets�gi ter�let elrendez�s�re. A terv azonban a fiatal k�zt�rsas�g p�nz�gyi teljes�t�k�pess�g�hez t�lm�retezettnek bizonyult. A b�rokr�ci�val  folytatott d�h�s vit�ja ut�n a tervez�t, akit a hivatalnokok csak ’L’Enfant terrible-nek’ neveztek, elbocs�tott�k, �s Charles L’Enfant v�g�l nyomorban halt meg.

Eltekintve a Feh�r H�zt�l , amely csak f�lig k�sz�lt el 1800-ra, amikor is John Adams bek�lt�z�tt, az eg�sz telep�l�s a XIX. sz. legnagyobb r�sz�ben ink�bb egy lerobbant vadnyugati v�roshoz hasonl�tott. Igaz, ebben szerepet j�tszott az is, hogy 1814-ben az angolok kifosztott�k �s f�l�gett�k. A Capitolium befejez�se pl. 70 �vet vett ig�nybe. Az utc�kat pedig eg�szen a polg�rh�bor�t k�vet� �vekig nem k�vezt�k ki teljesen, s csak ekkora siker�lt megval�s�tani a teljes k�zvil�g�t�st is. Washington csak a XX.sz-ra t�lt�tte ki L’Enfant nagyvonal� koncepci�j�t- val�sz�n�leg ennyi id�be tel, am�g a p�nzt el� tudt�k teremteni. Az �p�t�szt nagy tiszteletad�s mellett �jra temett�k az Arlington House el�.

A l�tnival�k szempontj�b�l Washington m�eml�ki negyede irgalmasan t�m�r�t�. A l�nyeges l�tnival�k azon a n�gysz�g�n bel�l csoportosulnak, amelynek hat�rpontjai keleten a Kongresszusi K�nyvt�r, Nyugaton a Watergate, s a Potomac partj�n l�v� Lincoln M�zeum. Georgetown a n�gysz�gh�z �szaknyugati ir�nyban kapcsol�dik. Az Arlington National Cemetery (az USA nemzeti panteonja) a Potomac nyugati partj�n ter�l el.