Nev�t IX. Lajos, francia kir�lyr�l kapta. M�s amerikai v�rosokhoz hasonl�an, a sz�kebb �rtelemben vett v�rosmag ("City of St. Louis") viszonylag alacsony l�leksz�m� (348 ezer lakos), de ha a k�s�bb hozz�n�tt v�rosi �vezeteket �s telep�l�seket is belesz�moljuk ("Greater St. Louis" vagy "St Louis Metropolitan Area"), akkor lakoss�ga k�tmilli� felett van (2 604 000)!
St. Louis a Mississippi partj�n fekszik, Missouri �llamban, de a foly� t�lpartj�n m�r Illinois kezd�dik, ahov� szint�n �tny�lik a v�ros egy r�sze (pl. East St. Louis).
St. Louis belv�rosa egy m�szk�plat�n tal�lhat�, mely l�tv�nyosan emelkedik a Mississippi f�l�.
A v�rost a "nyugat kapujak�nt" is emlegetik az amerikaiak, utalva ezzel a v�ros helyzet�re, illetve a ritk�n lakott nyugati ter�leteket val�ban t�bben innen k�zel�tik meg.
A v�ros jelk�pe a h�res kapu�v, de el�g nagysz�m� r�gebbi �p�lettel is b�szk�lkedhet.
St. Louis fontos kereskedelmi �s ipari k�zpont. Az ipar�gak egy r�sze a mez�gazdas�ghoz kapcsol�dik, hisz a vid�ki t�jat az �ri�si farmgazdas�gok uralj�k.
Tal�n nem v�letlen, hogy a genetikailag m�dos�tott �lelmiszerek gy�rt�s�r�l elh�res�lt Monsanto c�g St. Louis-t v�laszotta sz�khely��l.
Azonban nemcsak a mez�gazdas�ggal kapcsolatos ipar�gak kapnak helyet a v�rosban: az 1997-t�l a Boing r�szek�nt m�k�d�, harci rep�l�g�peket �s helikoptereket is gy�rt� McDonnel Douglas c�gnek is itt tal�lhat� a sz�khelye. De olyan h�res v�llalatoknak, mint a Daimler-Chrysler, a General Motors vagy a Ford Motor Company is van telephely�k a v�rosban.
St. Louis etnikai �sszet�tele m�s amerikai v�rosokhoz hasonl�, de ink�bb a d�liekkel rokon�that�, ugyanis a v�rosban az afroamerikaiak vannak t�bbs�gben a feh�r lakoss�ggal szemben.

1769-ben francia telepesek alap�tott�k, de spanyol uralom alatt �ll� ter�leten, �s a spanyol korm�nyz�t�l kapta a nev�t is. A telep gyorsan vir�gz�snak indult, nemsok�ra az amerikaiak is megjelentek. A francia uralom ut�n a pr�mkeresked�- telep 1804-t�l az Egyes�lt �llamok birtoka lett. Pontosan 13 �vvel ezut�n az els� g�zhaj� horgonyt vetett a parton- s ezzel a k�t foly�n megkezd�d�tt a g�zhaj�z�s korszak. A felvir�gz�s hihetetlen �tem� volt. Hamarosan haj�k sz�zai horgonyoztak itt. Az 1830-as �vek elej�n m�g csak �tezer, ember lakott St. Louis-ban, negyven �vvel k�s�bb m�r t�bb mint 300 ezer. A v�rosba, vagy ahogy lak�i b�szk�n nevezt�k, a ’Nyugat kapuj�’-ba keletr�l �s nyugatr�l egyar�nt �radt az �ru, a rakod�k szinte percekig sem pihentek, s minden �vben id�ig futottak egym�ssal versenyt a Mississippi , a Nagy foly� leggyorsabb szem�lysz�ll�t� haj� New Orleansb�l.

A polg�rh�bor� idej�n az �szakiak kez�n maradt �s �zemei az �szaki hadseregnek gy�rtottak fegyvert, felszerel�st. De a h�bor� v�g�n a haj�z�s m�r kihal�ban volt, �s megjelent egy nagy ellenf�l: a vas�t. 1874-re elk�sz�lt a hatalmas s maga idej�ben csodasz�mba men� ac�lh�d, a Nagy-foly� felett, a v�ros vas�ti csom�pontt� v�lt, minden�gi az Egyes�lt �llamok m�sodik legnagyobb vas�ti rendez�k�zpontja. Gombam�dra szaporodtak a kis �s nagyobb �zemek, a vasgy�rt�l a s�rgy�rig.

1904-ben Amerika k�zpontj�v� v�ltozott: itt rendezt�k meg, a Louisiana Purchase (a franci�kkal k�t�tt egyezm�ny) 100.�vfordul�ja alkalm�b�l az akkori vil�gki�ll�t�st. Mesepalot�k k�z�tt gondol�kon cs�nakozhattak a v�s�r l�togat�i.

B�r az ipari fejl�d�s nem �llt meg , a v�ros fejl�d�se visszamaradt. A belv�rosa 19. sz. k�zep�re szinte elhagyatott ’romkertt�’ v�lt, jellegzetes nyomornegyedd�. 1953-bt�l kezdve indult meg azut�n a nemegyszer keserves harc az�rt, hogy St. Louisba ism�t �letet, vir�gz�st hozzanak, �s ne csak az ipari �zemek term�kei, hanem a v�ros sz�ps�gei is �jb�l ismertt� tegy�k a nev�t.

(Viszonylag nagy sz�mban �lnek magyarok a v�rosban, magyar nyelv� lap is megjelenik, de nincs �sszef�gg� ’magyar negyed’. )