Chicago az Egyes�lt �llamok harmadik legnagyobb v�rosa New York �s Los Angeles ut�n. Lakosainak sz�ma el�ri a 9,6 milli�t f�t.
A v�ros Illionis �llam �szakkeleti r�sz�n, a Michigan-t� d�lnyugati partj�n fekszik.
A v�ros alap�t�sakor mocsaras ter�leten a Chicago foly� torkolat�n�l �p�ltek az els� h�zak.
A f� etnikai csoportok: �rek, n�metek, olaszok �s lengyelek. Az itt �l� lengyel �s szerb n�pess�g alapj�n Chicago lehetne a m�sodik legnagyobb lengyel v�ros Wars� ut�n, �s szerb v�ros Belgr�d ut�n a vil�gon.
Chicago az egyik legfontosabb k�zleked�si k�zpont Amerik�ban. Ez a k�zponti szerep a f�ldrajzi elhelyezked�s�b�l ad�d�an az Egyes�lt �llamok gyors ter�leti �s n�pess�gn�veked�s�nek hat�s�ra alakult ki. Az Illinois- �s a Michigan-csatorna 1848-as befejez�se ut�n az egyik legnagyobb fa- �s gabonakik�t�v� v�lt. 1856-t�l Chicago amerikai vas�ti csom�pont. Az 1800-as �vek v�g�n m�r t�bb mint sz�z vonat �rkezik vagy indul innen. A k�zleked�si h�l�zat hat�s�ra lett az �lelmiszertart�s�t�s �s -csomagol�s k�zpontj�v�.
A 442 m�ter magas Sears Torony Chicago jelk�p�v� v�lt. A 110 emeletes, rekordmagass�g� iroda�p�let �szak-Amerika legmagasabb �p�lete.

�leter�s, k�kem�ny, olyakor brut�lis- az emberek t�bbs�ge a fenti jelz�kre gondol, ha meghallja Chicago nev�t. De hogy sz�p lenne? Igenis, van sz�ps�g ebben az �leter�s, k�kem�ny �s olykor brut�lis v�rosban, �s ez rendesen meg is ragadja azokat, akik rep�l�vel szelik �t a Michigan-tavat, vagy d�li ir�nyb�l Indiana sz�rny� ac�lipari v�rosai, Gary �s Hammond ir�ny�b�l aut�val �rkeznek. A v�ros sziluettje egyike a legszebbeknek a vil�gon, �s megjelenik benne valami, ami biztos�tja, hogy Chicago nem k�nyszer�l a m�sodheged�s szerep�re New York mellett.

Ez a valami nem egy�b, mint az a t�ny, hogy Chicago tan�totta meg a vil�got, a felh�karcol�k �p�t�s�re. A technol�gia kifejleszt�s�t a sz�ks�gszer�s�g dikt�lta. 1871-ben t�zv�sz em�sztette el az akkor alig 30 esztend�s, nagyr�szt f�b�l �p�lt v�ros. Sz�zezren v�ltak hajl�ktalann� Annak idej�n egy�rtelm�en meg�llap�tott�k, hogy az 1871.okt�ber 8-�n fellobbant nagy t�zv�sz a a West Side-r�l Patrick �s Catherine O’Leary ist�ll�j�b�l terjedt tova. Azt m�r a chicag�i legenda teszi hozz�- m�rpedig a chicag�i legend�kkal nem igen tan�csos vitatkozni- hogy az eg�sz katasztr�fa okoz�ja Mrs. O’Leary tehene volt, aki felr�gott egy petr�leuml�mp�t. A t�rt�nelem mindenesetre feljegyezte, hogy a t�zv�sz 27 �ra hosszat tombolt, 17 ezer �p�letet semmis�tett meg, �s amikor v�g�l egy z�por kioltotta a v�rosban k�t �p�let �llt �ps�gben- �s ez a t�ny nem legenda- az egyik a v�ztorony, a m�sik Mrs.O’Leary ist�ll�ja volt. Chicag�t sietve kellett �jj��p�teni, oly m�don, hogy maxim�lisan t�zbiztos �p�letszerkezetekkel a lehet� legjobban haszn�lj�k ki az �p�t�si telkek adotts�gait. Azokat a tervez�ket, akik kidolgozt�k annak a m�dj�t, hogyan lehet f�mv�zas szerkezetekre olyan �p�leteket h�zni, amelyek ’olyan magasra n�nek, amilyenre akarnak’, ugyanakkor nincsen elegancia �s st�lus h�j�n, az ut�bb k�z�s n�ven chicag�i iskolak�nt emlegett�k. K�z�j�k tartozott Louis Sullivan, Daniel Burnham �s k�s�bb Miles van der Rohe. Frank Lloyd Wright szint�n rajta hagyta keze nyom�t Chicag�n, b�r itt els�sorban lak�h�zakat tervezett. Az � munk�ss�guk , valamint tan�tv�nyaik� form�lta ezt a v�rost hitelesen meg�lhet� �s hitelesen m�k�dtethet� modern �p�t�szeti m�zeumm�. A tervez�s sz�nvonal�nak tekintet�ben- �s ebben az �p�t�szetkritikusok t�k�letesen egyet�rtenek- a v�rosi panor�ma min�s�g�t illet�en, a sokkal h�resebb Manhattan semmilyen tekintetben nem magasabb rend�, mint a chicag�i t�part �s a k�rnyez� belv�rosi negyed l�tk�pe.

A l�tv�nyt vizsg�lva m�g egy nagy meglepet�s v�r r�nk: a 24 km hossz� t�partot mindv�gig homokstrandok �s z�ldell� parkok k�s�rik, ami ilyen, alapvet�en ipari v�rosban egy�ltal�n nem megszokott. A Nagy-tavak mellett fekv� v�rosok t�bbs�g�n�l is ez a helyzet: vel�k ellent�tben Chicago nem telep�tett �zemeket, �s vas�tvonalakat a part ment�n, hanem a ter�let nagy r�sz�t parkok �s lak�negyedek sz�m�ra k�l�n�tette el. Az eredm�ny: n�h�ny h�zt�mbnyire a nagyv�ros k�zpontj�t�l vid�man napozhatunk, �szhatunk vagy horg�szhatunk.

Chicago n�pess�ge 3 milli� f�. Nagy v�ros teh�t, minden m�rce szerint. Dimenzi�it tekintve azonban messze elmarad New York m�g�tt. Ez egyfel�l a ’m�sodik v�ros’ komplexus�t �s ehhez kapcsol�d� v�dekez� indulatokat �ltette el a v�roslak�ban, m�sfel�l t�pl�lja fejleszt�si amb�ci�ikat. Aligha volt k�ts�ges, hogy a b�szke �p�t�szeti hagyom�nyokkal rendelkez� Chicago egy napon el�rukkol egy olyan felh�karcol�val, amely magasabb, mint a New York-i felh�karcol�k b�rmelyike. Semmi k�ts�g, a Sears Towernek ezt siker�lt el�rnie e. A Chicag�i Szimfonikusok a legh�resebb zenekarok egyike, �s az Art Institute is m�lt�n ker�lt a nemzetk�zileg sz�mon tartott m�zeumok sor�ba. �m ha a helyb�liek nem arra t�rekszenek, hogy a manhattani kifinomults�got majmolj�k. Megvan a maguk jellegzetes, er�teljes vid�man kaj�n �letszeml�lete, amely a legink�bb megk�zel�thet�s�g�kben, a nyitotts�gukban fejez�dik ki. A g�pfegyver-ropogtat�st�l hangos gengszterv�ros k�zhelyk�p�t�l neh�z megszabadulni,, de itt ma m�r semmi sem eml�keztet Al Capon�ra, �s a szervezett b�n�z�s sem nagyobb, mint b�rmely m�s amerikai nagyv�rosban. Az �zleti �let elitje �ltal�ban angolsz�sz sz�rmaz�s�, de a n�pess�g arculat�t er�teljesebben hat�rozza meg az �r, lengyelek, n�met, olasz �s zsid� csoportok h�tk�znapi tev�kenys�ge, �s 1983-ban, a v�ros t�rt�net�ben el�sz�r fekete polg�rmestert v�lasztottak.

A v�rosk�zpontot Loopk�nt emlegetik , az elnevez�s a belv�rosi �zleti negyed�t hat�rol� magasvas�ti hurokv�g�nyokb�l sz�rmazik. A Loop a Chicago Rivert�l d�lre, a foly� partj�n tal�lhat�. A tov�bbi negyedeket f�ldrajzilag a belv�roshoz viszony�tj�k, �gy sz�letett meg a North Side, Sousth Side, West Side elnevez�s.