New York City a legn�pesebb v�ros az Egyes�lt �llamokban. Az egyik legfontosabb vil�gv�ros, mert vil�gh�r� m�zeumok, gal�ri�k, el�ad�helyek, v�llalatok �s nemzetk�zi k�pviseletek sz�zainak ad otthont. Nemzetk�zi �zleti, politikai, kommunik�ci�s, zenei, divat- �s kultur�lis k�zpont. A vil�g �sszes orsz�g�b�l �rkezett bev�ndorl�knak k�sz�nhet�en a kozmopolita v�ros. �t v�rosr�sze: Brooklyn, Bronx, Manhattan, Queens �s Staten Island. Lakoss�g�nak sz�ma meghaladja a 22 milli� f�t. Legmagasabb �p�lete az Empire State Building, ami a m�sodik legmagasabb �p�let az USA-ban. A 381 m�ter magas (a tetej�n l�v� ad�toronnyal 443,5 m) 102 emeletes �p�letet 1931 m�jus 1-j�n nyitott�k meg.
A vil�g egyik legnagyobb - Bostont�l Washingtonig terjed� - megalopolisz�nak k�zpontj�ban van. Beceneve a Big Apple (Nagy Alma).

New Yorkot minden �lm�nyre v�gy� utaz�nak l�tnia kell. Ez a csod�latos, k�l�n�s �s elragad� v�ros mindenkit elvar�zsol. Itt megtal�lhat�k az ’amerikai k�s�rlet’ legjobb �s legelevenebb elemi. Ne York egyszer�en sohasem alszik. Egy igazi �jszakai bagoly sz�m�ra nincs m�g egy olyan hely a vil�gon, mint Manhatten, de akkor sem foguk unatkozni, ha nem ejtenek rabul az �jszakai klubok, a kabar�k �s a k�l�nleges sz�nh�zi esem�nyek, a v�ros nappal is programok szinte �ttekinthetelen sokas�g�t k�n�lja. Itt tapasztalhatjuk meg az igazi v�ros �z�rt �s szag�t: ez az a hely, ahol megl�dul a fant�zi�nk, ahol a sz�v�nk hevesebb kezd dobogni.

Tal�n nincsm m�g egy ilyen hely a vil�gon, amelyr�l az emberek annyira azt k�pzeln�k, hogy ismerik m�g miel�tt j�rtak volna ott. Filmek �s levelez�lapfot�k �gett�k az emberek tudat�ba a v�ros k�p�t, �gy azt�n mindenki azt �rezheti, hogy szinte birtokolja New York dinamizmus�nak �s zaj�nak vad misztik�j�t, hogy ismer�sen tekinthet a felh�karcol�k hatalmas �p�lett�meg�re, a f�ld al�l el�kavarg� �s a csatornar�cson felgomolyg� g�zre, �s az emberek t�megeire.

New York �t ker�letb�l �ll, de a l�togat�k nagy r�sze nem mer�szkedik tov�bb a hatalmas Manhattenn�l. Pedig �rdemes ell�togatni Brooklynba, Queensbe, s�t m�g Bronxba is, ahol a fantasztikus botanikus kert tal�lhat�. A komputaz�s a Hudson foly�n �t a Staten Islandre a legnagyobb �lm�nyek k�z� tartozik: ennek sor�n k�zelr�l is megtekinthetj�k a Szabads�g- szobrot, amely els�k�nt k�sz�nti a haj�n �rkez� l�togat�kat. Nem hivatalosan ugyan, de New Yorkhoz tartozik m�g n�h�ny darabka a szomsz�dos New Jersey �llamb�l, A New York �lamhoz tartoz� el�v�rosok �s az a r�sz, amelyet tulajdonk�ppen New York ’v�ros�llam’-nak lehetne nevezni: az �szaki New Jersey �s Long Island ny�lv�nyai. Forr� ny�ri id�ben a New York-iak t�megesen v�ndorolnak ki a k�rnyez� kisv�rosokba �s strandokra, s ezzel a szomsz�dos Easthamptont, Fire Islandet �s Amagansettet is a ’v�ros�llam’ r�sz�v� teszik.

B�r New York nem f�v�ros (m�g New York �llam� sem) sokakat vonzott a saj�tos t�rsadalmi olvaszt�t�gely�be. Csod�latos egyveleg j�tt itt l�tre �s egy igazi New York-i sz�m�ra nem l�tezik ehhez hasonlatos hely.

New York sz�mokban

New York dimenzi�i nem fejezhet�k ki puszta sz�mokkal, de az�rt �lljon itt n�h�ny adat a m�retek �rz�kel�s�re:

Az �t nagy v�rosr�sz – Manhatten, Brooklyn, Queens, Bronx �s Staten Island- �sszlakoss�ga 7 milli�.. A k�rnyez� el�v�rosokkal ez a sz�m a12 milli�ra n�vekszik, �s ha az agglomer�ci� alv�v�rosait is hozz�sz�m�tjuk, akkor az elk�peszt� 16 milli�s l�leksz�mot kapjuk.

A v�ros 777 km²-en ter�l el. Utc�inak egy�ttes hossza 10 240 km., tengerpartja 28,8km. 1100 parkja, tere �s j�tsz�tere van, ezek egy�ttes kiterjed�se 15 170 hekt�r. 120 m�zeum, 400 gal�ria, 30 nagy�ruh�z, 400 sz�nh�z, 25 00 �tterem, 100 000 I/a. hotelszoba �s 12 000 taxi v�rja az idel�togat�kat.

Naponta kb. 4 milli�nyian utaznak metr�n, �s kb. 2, 5 milli�nyian aut�buszon. Az �zletek sz�ma ezrekre r�g. A v�rost �vente 17 milli� ember keresi fel, k�z�l�k 2,5 milli� a tengeren t�lr�l �rkezik.