Az Ohio �szaki r�sz�n fekv� 480 000 lakos� amerikai nagyv�ros nek�nk magyaroknak, mindenk�pp fontos. Clevelandben �l ugyanis a legn�pesebb amerikai magyar kol�nia. Itt tal�lhat� a h�res Hungarian Heritage Museum, egy�b magyar vonatkoz�s� �p�let �s eml�k. Cleveland a neh�zipar vir�gz�sakor lett igazi metropolisz. A r�gi dics�s�g azonban a m�lt� - amerikai felm�r�sek szerint Cleveland a legszeg�nyebb amerikai nagyv�ros. N�h�ny fontos gy�r azonban m�g ma is tal�lhat� ter�let�n, pl. az egyik h�res Ford �zemegys�g. A gy�rak mellett fontos kereskedelmi k�zpont is �s t�bb nagy (Magyarorsz�gon kev�ss� ismert) amerikai v�llalat v�lasztotta sz�khely��l Cleveland-et.
Az Erie-t� partj�n fekv� v�ros j� lehet�s�get ny�jt v�zparti �d�l�shez is, haj�z�shoz, vitorl�z�shoz.
A v�ros etnikai �sszet�tele soksz�n�, de nem t�r el jelent�sen m�s amerikai v�ros�t�l, kiv�ve - az amerikai m�rc�vel m�rve nem t�l nagy m�ret� - magyar kol�nia jelenl�t�t.

A t�parti nagyv�ros Cleveland egyike Ohie legr�gibb telep�l�seinek, 1796-ban alap�totta meg  Moses Cleveland t�bornok, aki ekkor az �n. Connecticut Land Company f��gyn�ke volt. A t�rsas�g a connecticuti polg�rokb�l alakult, hogy min�l t�bb ter�letet biztos�tson a j�vend� telepesek sz�m�ra, no meg elad�sra is.

A t�bb mint egymilli� lakos� Cleveland ma Ohio legnagyobb v�rosa, egy�ttal a vas-�s ac�lgy�rt�s egyik Amerika-szerte jelent�s k�zpontja. Az ipari fejl�d�s a kedvez� adotts�goknak k�sz�nhet�: k�zel fekszenek az Appalache kokszolhat� szenet ad� b�ny�i, a szenet v�zi �ton lehet ide eljuttatni, m�sr�szt ugyancsak viszonylagos k�zels�gben vannak azok az �rcb�ny�k, amelyeknek vas�rc�t a Nagy-tavakon kereszt�l lehet Clevelandbe sz�ll�tani. Az indi�n nev� foly�, a Cuyahoga eg�szen a v�rosk�zpont k�zel�ben l�v� ipari �zemekig j�l haszn�lhat� v�zi �t. Az el�ny h�tr�nya: az ma az Egyes�lt �llamok egyik legszennyezettebb foly�ja, amelynek eredeti sz�n�t tal�n m�r senki sem tudja: v�r�sesbarn�n �ramlik az Erie-t�ba, �s m�r messze Cleveland el�tt felt�nik a t� viz�ben meddig terjed az a hatalmas szennyv�zt�meg amelyet a Cuyahoga sodor mag�val. T�len nemegyszer nehez�ti meg a k�zleked�st a v�rosk�zpontban a nagy havaz�s, er�d hideg, aki teh�t Clevelandbe l�togat, t�len felt�tlen�l vigyen mag�val meleg holmit, de az es�k�penyre, a pul�verre m�g ny�ron is sz�ks�ge lehet, hogy az Erie-t� fel�l gyakran h�v�s sz�l hozza mag�val a sarkvid�k Kanad�n �t �rkez� �zenet�t.

A magyarok �pp�gy mint a m�s nemzetis�g�ek egyre gyorsabb �temben k�lt�znek �t a ’nemzetis�gi gett�kb�l’ Cleveland sz�p el�v�rosaiba, amelyek f�k�nt a v�rost d�lr�l �vez� alacsony dombvid�kre telep�ltek.