Az amerikai polg�rh�bor�

a f�ggetlens�gi h�bor� ut�n j� n�h�ny �v telt el, am�g az �llamrendszer megszil�rdult

(a f�ggetlens�g l�trej�ttekor, az akkor elv�gzett n�psz�ml�l�s tan�s�ga szerint mintegy 4 milli� lakosa volt, ebb�l csaknem f�lmilli� rabszolga)

1, A fiatal �llam- ter�letszerz�sek

�         versailles-i szerz�d�sben Anglia lemondott a Mississippit�l K-re l�v� ter�letekr�l-> telepesek Ny-ra->Appalache- hegys�g

�         1803- Nap�leopnt�l megvette Louisi�n�t->Mississippit�l Ny-ra, eg�szen a Szikl�s-hegys�gig

(k�zben Anglia megpr�b�lta visszaszerezni gyarmatait /1812-14/, m�g Washingtont is elfoglalj�k)

1823-Monroe-elv- (James Monroe) –az USA nem engedi eur�pai hatalmak ter�letszerz�s�t Amerik�ban, de nem is avatkozik bele az eur�pai �gyekbe

�         1825-Texas- kor�bban Mexik�t�l szakadt el, kem�ny csat�kat v�vtak a ’Mag�nyos csillag �llam�’-�rt (San Antonio)

Texas mindig is val�s�gos �llam az �llamban

Mexik�à�USA             California az USA-�

Nagy-Britannia lemond Oregonr�l, ill. Washingtonr�l

1867-ben megveszi Alaszk�t a c�ri korm�nyt�l

1898-ban megszerzi Hawaii-t is

2, A ter�letszerz�sek k�vetkezm�nyei

�         telepesek sz�zezrei indulnak NY-ra, �ket �j bev�ndorl�k is k�vetik, akik itt akartak �j �letet, gazdags�got teremteni

�         elindul a h�res californiai aranyl�z

�         megjelentek a kerekes g�zhaj�k a Mississippin, elindult a vas�t�p�t�s

�         b�v�thet�v� v�lt a bels� piac, keleten vir�gz� ipari v�rosok, ipari forradalom kibontakoz�sa àmez�gazdas�g fejl�d�se

keleti nagyv�rosok, telepesek farmjai�ltetv�nyes gazd�lkod�st folytat� d�li ter�letek (a termel�ssel folyamatosan n�tt a rabszolg�k sz�ma)

3, �szak �s D�l ellent�te

1, gazdas�gi:

�         az �ltetv�nyek term�nyeinek jelent�s r�sz�t f�leg Eur�p�ba sz�ll�tott�k, onnan a D�l iparcikkeket import�lt

�         az amerikai iparv�llalatok �rdek�ben �llt hogy v�mokkal v�dj�k a bels� piacot, �gy megszabadulhattak az eur�pai versenyt�l

rabszolgafelszabad�t�sàmunkaer�(�-on kor�bban megtiltott�k a rabszolgas�got)

�         ez s�rtette a d�liek �rdekeit

a d�lieknek nem �rdek�k a v�d�v�mok bevezet�se, laza sz�vets�get akarnak, valamint szabad kereskedelmet

�: republik�nusok 

D:demokrat�k

2, ter�letszerz�s

�         az �j ter�leteket mindk�t csoport meg akarta szerezni

�         1820. Missouri �llam felv�telekor egyezm�ny- megh�zt�k azt a vonalat, amit�l D-re szabad a rabszolgatart�s, �-ra pedig nem, valamint ezut�n az Uni�ba csak egyenl� ar�nyban vesznek fel ravszolgatart� �s szabad �llamokat

�         l�nyeges, hogy a rabszolgatart�s enged�lyezett-e vagy sem, mert ha enged�lyezett, akkor �ltetv�nyek, ha nem akkor farmok j�nnek l�tre

�         megindult a ’f�ldalatti vas�t’- d�li rabszolg�k titkos sz�k�se, sz�ktet�se �-ra (Tam�s b�tya kunyh�ja)

3, Abolicionista mozgalom

�         a rabszolgas�g int�zm�ny�t a lakoss�g jelent�s r�sze ellenezte

�         megjelentek a rabszolg�k felszabad�t�s�t kit�z�, �n abolicionista mozgalom

�         p�nzt gy�jt�ttek, rabszolg�kat v�ltottak ki, akiket visszasz�ll�tottak Afrik�ba (Lib�ria)

4, Az indi�nok kiirt�sa

�         nyugati birtokok ig�nybe v�teleà indi�nok el�ld�z�se

�         annyira elt�r� volt az indi�nok kult�r�ja, hogy csak az ellen�ll�st v�laszthatt�k

�         rezerv�tumok

�         majd a rezerv�tumokat is felsz�molt�k, az indi�nok sz�m tragikusan cs�kkent

5, A h�bor� k�zvetlen el�zm�nye

(rabszolgafelkel�sek)

�         Kansas felv�telekor polg�rh�bor� t�rt ki, 1854-ben

�         a sz�vets�gi csapatok rendet teremtettek, de az ellens�gesked�s nem sz�nt meg

�         �-Republik�nus P�rt-rabszogafelszabad�t�s, v�d�v�mok, szabad f�ldfoglal�s

      D- fontolgatja, hogy kil�p az uni�b�l

6, A polg�rh�bor� (1861-1868)

�         1860- a republik�nos Abraham Lincoln lesz az eln�k

�         11 d�li �llam kil�p az uni�b�làKonf�der�lt Amerikai �llamok

�         Lincoln nem fogadja el a konf�der�ci�tàd�liek hadat �zennek

�	D
22 milli� lakos	9 milli� lakos (3,5 milli� rabszolga)
hadianyaghoz sz�ks�ges ipar	zseni�lis hadvez�r, j�l k�pzett tisztikar
Ulysses Grant, William Sherman	Robert Lee

ism�tl�fegyverek

�         a h�bor� els� fel�ben a d�leik kezdem�nyeztek, az els� k�t �veben Lee sorra aratta a gy�zelmeket

�         �szakiakn�l �ri�si ember- �s anyagtartal�kok

a Mississippi v�lgy�ben Grant vezet�s�vel el�ret�rtek az �szakiak

�         1863-Gettysburg- sorsd�nt� csata

�         1863-ben telep�t�si t�rv�ny – 113 holdig b�rki f�ldet vehet jelk�pes �sszeg�rt

Lincoln kihirdeti a rabszolg�k k�rp�tl�s n�lk�li felszabadad�t�s�tàt�megek sz�knek �t �szakra, �s �llnak be a hadseregbe

�         miut�n Grant k�rbez�rta a d�liek f�v�ros�t Richmondot, r�vid ostrom ut�n elfoglalta

hat nappal ezut�n a d�liek 1865.�pr. 9-�n Appomatoxn�l letett�k a fegyvert

7, A h�bor� ut�n

�         5 nappal a h�bor� befejez�se ut�n a d�liek b�rgyilkosa meg�li Lincoln-t

�         m�dos�tj�k az alkotm�nyt, hozz�f�zik, hogy a rabszolgatart�s mindenhol megsz�nik �s       tilos

      a t�rv�nyt 5 d�li �llam nem akarja elfogadni, itt egy ideig katonai diktat�r�t vezetnek be

�         megalakul a Ku-Klux-Klan, a feket�k �s t�mogat�ik ellen

�         1870- az alkotm�ny m�dos�t�sa->a feket�k ugyanolyan emberek, mint a feh�rek, �s    minden jog megilleti �ket, a v�laszt�jog is

�         a teljes egyenjog�s�g m�g v�ratott mag�raàgazdas�gi egyenjog�s�g, faji elk�l�n�t�s k�vetkezm�nyei

8,A h�bor� gazdas�gi k�vetkezm�nyei, gazdas�g a h�bor� ut�n

�         elh�rultak az utols� akad�lyok isa t�k�s fejl�d�s el�l

(kialakul� munk�ss�gàn�h�ny �llamban 8 �r�s munkaid�)

�         megjelenik az imperializmus (a szabad verseny korl�toz�sa monop�liumok alak�t�s�val, a kor�bbi �rukivitelt egyre ink�bb t�kekivitel v�ltja fel, �tstruktur�l�dik a t�k�s t�rsadalmak szerkezete: kialakul a fin�nct�ke �s a munk�sarisztokr�cia)

�         nagy tr�szt�k – Standard Oil, General Electric Company

�         kihatnak a politik�ra

�         1887-t�rszellenes t�rv�nyàtr�szt�k helyett korpor�ci�k

�         �jabb �s �jabb piacok

�         1898. spanyol-amerikai h�bor�àUSA-� Kuba, Puerto Rico, Nicaragua, Guatemala, F�l�p-szigetek

�         1899- nyitott kapuk elve- mindenki ott kereskedik ahol akar (K�na)

�         kiteljeseik a m�sodik ipari forradalom

9,�rdekess�gek:

Az amerikai polg�rh�bor� eg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyei:

�         a katon�k t�bbs�ge �lete v�g�ig rossz eg�szs�gi �llapotban volt

�         85 sz�zal�kuknak fizikai vagy ment�lis probl�m�i voltak, egyharmadukat testi-lelki bajok k�nozt�k, leggyakrabban sz�v-�s a gyomorbetegs�g.

�         A kutat�k szerint mindez bizony�t�k arra, hogy a h�bor�s �lm�nyek �s az �lethosszig tart� betegs�gek k�z�tt kapcsolat van.

�         �sszesen 3 milli�an vettek r�szt a harcokban, 970 ezer volt a sebes�ltek �s a hal�los �ldozatok sz�ma, ez az akkori �sszlakoss�g 3 sz�zal�ka.

�         a 17 �v alattiak 97 sz�zal�kkal gyakrabban betegedtek meg, mint a 31 �v felettiek. 51 sz�zal�kkal n�tt a betegs�g gyakoris�ga, akiknek a z�szl�alj�b�l t�bben meghaltak.

Folyamatosan hozz�k fel a polg�rh�bor�s arany�rm�ket

T�bb mint 75 milli� doll�r, �tsz�m�tva mintegy 14 milli�rd forint �rt�k� arany�rm�t emeltek ki egy csaknem 140 �ve els�llyedt g�zhaj� roncsai k�z�l. Az Egyes�lt �llamok partjain�l az amerikai polg�rh�bor� idej�n els�llyedt haj� a becsl�sek szerint �sszesen mintegy 150 milli� doll�r �rt�k� aranyp�nzt sz�ll�tott volna a d�lieknek az �jj��p�t�shez.

A tem�rdek aranyp�nzzel megrakott g�zhaj� roncsaira a kincsvad�szok t�bb mint 12 �v kutat�s ut�n leltek r�. A haj� Georgia �llam partjait�l mintegy 160 kilom�terre s�llyedt az Atlanti-�ce�n �gy 500 m�teres m�ly�re. A legend�s kincseshaj� a kutat�k szerint legal�bb 20 ezer, de lehet, hogy ak�r 40 ezer aranyp�nzt is sz�ll�tott. Mindennek tavaly ny�r �ta csup�n t�red�k�t emelt�k ki a m�lyb�l.

"Mostan�ig csak �gy a negyed�t hoztuk fel annak az aranymennyis�gnek, amelyik a haj�n volt, amikor az els�llyedt, de m�r �gy is j� �vet z�rhatunk!" - mondta a kincsvad�szok vezet�je.

A k�zt�rsas�g elnevez�s� k�t�rb�cos g�zhaj� a korabeli �js�gh�rek alapj�n, az amerikai polg�rh�bor� ut�n 1865. okt�ber 25-�n vagyis 139 �ve s�llyedt el. Veszt�t �ll�t�lag egy sz�lvihar okozta. Fed�lzet�n 59 utas tart�zkodott, akiknek a szem�lyzettel egy�tt siker�lt ment�cs�nakokkal megmenek�lni�k. Az eredetileg New Yorkb�l New Orleansba tart� g�zhaj� aranyrakom�ny�t egy�bk�nt eredetileg a kincskeres�k helyett a polg�rh�bor� s�lytotta d�li orsz�gr�sz �jj��p�t�s�re sz�nt�k volna.