
Az ikerváros (670 000 lakos) talán a legismertebb az ikervárosok között a világon. St. Paul Minnesota állam fővárosa, Minneapolis pedig a legnépesebb. A két várost Amerika híres folyója a Mississippi választja el egymástól. A városokat övező hatalmas területeken az erdők és a rengeteg tó mellett főleg mezőgazdasági területek, farmok találhatók, így a környéken élők az ikervárosban találják meg a kikapcsolódás és a tanulás lehetőségeit: a két városban található iskolák és színházak távolabbi területekről is vonzzák az amerikaiakat. Minneapolis inkább a kereskedelem és az üzleti élet központja, St. Paul pedig egyetemeivel, kulturális intézményeivel csalogatja az odalátogatót.
Minneapolis neve sziú indián "minne" ("víz") szóból ered, illetve a "polis" ("város") szóból. A város környékén ugyanis rengeteg tó található, a vízparti üdülést kedvelők örömére. St. Paul, Szent Pálról kapta nevét - a városban több épület neve is erre utal (pl. a Szent Pál katedrális). Érdekes a városok etnikai összetétele, ugyanis a vietnámi háború közben és után sok, (a kommunista rendszer elől elmenekült) vietnámi itt telepedett le, de a szomáliai háború elől elmenekült afrikaiak is itt leltek menedékre a 90-es évek közepén. Érdekes adat, hogy az USA-ban Minneapolis-St. Paulban a legmagasabb a saját tulajdonú lakással rendelkező állampolgárok száma, tehát itt jóval kevesebben bérelnek ingatlant, mint az Egyesült Államok egyéb városaiban.
Saint Paul a főváros, Minneapolis a testvérvárosa. A Twin Cities- ikervárosok- kettőse az állam keleti kapuja, amely a Mississippi lát partján épült fel. Ez a kettős Minnesota legnagyobb metropolisa, ipari, kereskedelmi, kulturális, politikai központja. St. Paul a folyó keleti partján a közigazgatási központ, méltóságteljes kormányépületekkel, Minneapolis viszont a kedvesebb, vonzóbb és elevenebb.
Bár a Mississippi és a Minnesota River találkozását már régebben ismert európai ember, fehér ember tartósan csal 1807-től telepedett meg a tájon: a fiatal Egyesült Államok kormánya katonai állomást hozott létre, erődítményt akart építeni. Erre jó ideig nem került sor, viszont a katonai célra kijelölt körzetben telepesek kezdtek építkezni. A katonai kormányzat megtiltotta ezt, így hát a telepesek külön kis falut hoztak létre a ’Disznó szemet’- ez volt a város elődje, s csak akkor kapott új nevet, amikor egy francia szerzetes felépítette itt az első, farönkökből készült templomot, amelyet Szent Pálról nevezett el. A bevándorlók nagy hulláma az 18000-es évek közepén ért el erre a környékre. A város hamar megkapta az új állam fővárosi rangját, s a XIX. század végére elkészült a Mississippitől valamivel északra, a teraszos part egyik magasabb pontján a hatalmas törvényhozási épület. A fehér márvány, kupolás State Capitol, amely ma a belváros központja.
Minneapolis, amelynek magja a folyó délnyugtai oldalán található, de ez is átnyúlik a másik , északkeleti oldalra is. A Mississippi a St. Anthony Falls-nál nagyot zuhant korábban, s a vízi enegrgiát a első telepesek mindjárt felhasználták: fűrészmalmok, vízimalmok kerekeit hajtották a vízeséssel. A fűrésztelepek máshova költöztek, de a malmok megmaradtak, csak persze korszerűbbekké váltak. Az Egyesült Államok szinte minden nagyobb gabonafeldolgozó trösztje hatalmas raktárakat, malmokat tart fenn Minneapolisban, ezeknek egy részében szívesen látják a turistákat.
|