
Atlanta Georgia llam kzpontja s legnagyobb vrosa. 5 millis npessgvel a 9. legnagyobb vros az USA-ban. A vros fejldse, mint vasti csompont, mr a 19. szzadban elkezddtt. A polgrhbor idejn szinte teljesen leromboltk, azonban idben talpra llt ahhoz, hogy az llam kzpontjv vlasszk. Atlanta kzpontja volt az Amerikai Polgrjogi Mozgalomnak s itt rendeztk az 1996-os nyri olimpit.
Georgia trtnelmi sly fvrosa egyben a modern Dl vidor fvrosa is. Szimbluma a fnix, a hamvaibl jjled mtikus madr. A vros modern virgzst, az 1864-es, tkletes polgrhbors leromboltatsa indtotta meg. Kt esztendvel ksbb itt rendeztk be a dli jjptsi hatsgok szvetsgi kzpontjt. A fejlds dinamizmusa azta sem cskkent. Napjainkban llekvidmt kortrs ptszeti megoldsok, elegns zletek, vlasztkos ttermek s csillog diszkk alkotjk a httert az itt l emberek letszemlletnek, amely rafinltan egyesti az szaki kifinomultsgot a dliek vastagnyaksgval. Ezek a fickk ritkn zaklattk a vrost gondolatokkal, m ha mgis, az felrt egy termszeti csapssal.
Klfldi ltogatk gyakran elkvetik azt a hibt, hogy Atlantban ftylni kezdik az ’s gy megynk keresztl Georgin’ refrn ismert indult. Az atlantaiak nem rgdnak a mlton, de ez a dal itt nem helynval. Ez volt ugyanis az szaki csapatok indulja, amelyet elszr 1864 szeptemberben nekeltek, amikor William Sherman tbornok utastsra felgyjtottk s a flddel egyenlv tettk Atlantt. Annak ellenre, hogy egsz Georgiban knyrtelenl alkalmaztk a ’felperzselt fld’ taktikjt, Sherman sokkal irgalmasabb lelk katona volt, mint amennyi embersget a dliek- rhet mdon- tulajdontanak neki. A hres mondat- ’A hbor maga a pokol’- taln tle szrmazik, taln nem. m bizony jelentette ki Atlanta tiltakoz polgrmesternek: ’A hbor kegyetlen, s maga sem lenne kpes r, hogy megnemestse.’
|