Az ikerv�ros (670 000 lakos) tal�n a legismertebb az ikerv�rosok k�z�tt a vil�gon.
St. Paul Minnesota �llam f�v�rosa, Minneapolis pedig a legn�pesebb. A k�t v�rost Amerika h�res foly�ja a Mississippi v�lasztja el egym�st�l.
A v�rosokat �vez� hatalmas ter�leteken az erd�k �s a rengeteg t� mellett f�leg mez�gazdas�gi ter�letek, farmok tal�lhat�k, �gy a k�rny�ken �l�k az ikerv�rosban tal�lj�k meg a kikapcsol�d�s �s a tanul�s lehet�s�geit: a k�t v�rosban tal�lhat� iskol�k �s sz�nh�zak t�volabbi ter�letekr�l is vonzz�k az amerikaiakat. Minneapolis ink�bb a kereskedelem �s az �zleti �let k�zpontja, St. Paul pedig egyetemeivel, kultur�lis int�zm�nyeivel csalogatja az odal�togat�t.

Minneapolis neve szi� indi�n "minne" ("v�z") sz�b�l ered, illetve a "polis" ("v�ros") sz�b�l. A v�ros k�rny�k�n ugyanis rengeteg t� tal�lhat�, a v�zparti �d�l�st kedvel�k �r�m�re. St. Paul, Szent P�lr�l kapta nev�t - a v�rosban t�bb �p�let neve is erre utal (pl. a Szent P�l katedr�lis).
�rdekes a v�rosok etnikai �sszet�tele, ugyanis a vietn�mi h�bor� k�zben �s ut�n sok, (a kommunista rendszer el�l elmenek�lt) vietn�mi itt telepedett le, de a szom�liai h�bor� el�l elmenek�lt afrikaiak is itt leltek mened�kre a 90-es �vek k�zep�n.
�rdekes adat, hogy az USA-ban Minneapolis-St. Paulban a legmagasabb a saj�t tulajdon� lak�ssal rendelkez� �llampolg�rok sz�ma, teh�t itt j�val kevesebben b�relnek ingatlant, mint az Egyes�lt �llamok egy�b v�rosaiban.

Saint Paul a f�v�ros, Minneapolis a testv�rv�rosa. A Twin Cities- ikerv�rosok- kett�se az �llam keleti kapuja, amely a Mississippi l�t partj�n �p�lt fel. Ez a kett�s Minnesota legnagyobb metropolisa, ipari, kereskedelmi, kultur�lis, politikai k�zpontja. St. Paul a foly� keleti partj�n a k�zigazgat�si k�zpont, m�lt�s�gteljes korm�ny�p�letekkel, Minneapolis viszont a kedvesebb, vonz�bb �s elevenebb.

B�r a Mississippi �s a Minnesota River tal�lkoz�s�t m�r r�gebben ismert eur�pai ember, feh�r ember tart�san csal 1807-t�l telepedett meg a t�jon: a fiatal Egyes�lt �llamok korm�nya katonai �llom�st hozott l�tre, er�d�tm�nyt akart �p�teni. Erre j� ideig nem ker�lt sor, viszont a katonai c�lra kijel�lt k�rzetben telepesek kezdtek �p�tkezni. A katonai korm�nyzat megtiltotta ezt, �gy h�t a telepesek k�l�n kis falut hoztak l�tre a ’Diszn� szemet’- ez volt a v�ros el�dje, s csak akkor kapott �j nevet, amikor egy francia szerzetes fel�p�tette itt az els�, far�nk�kb�l k�sz�lt templomot, amelyet Szent P�lr�l nevezett el. A bev�ndorl�k nagy hull�ma az 18000-es �vek k�zep�n �rt el erre a k�rny�kre. A v�ros hamar megkapta az �j �llam f�v�rosi rangj�t, s a XIX. sz�zad v�g�re elk�sz�lt a Mississippit�l valamivel �szakra, a teraszos part egyik magasabb pontj�n a hatalmas t�rv�nyhoz�si �p�let. A feh�r m�rv�ny, kupol�s State Capitol, amely ma a belv�ros k�zpontja.

Minneapolis, amelynek magja a foly� d�lnyugtai oldal�n tal�lhat�, de ez is �tny�lik a m�sik , �szakkeleti oldalra is. A Mississippi a St. Anthony Falls-n�l nagyot zuhant kor�bban, s a v�zi enegrgi�t a els� telepesek mindj�rt felhaszn�lt�k: f�r�szmalmok, v�zimalmok kerekeit hajtott�k a v�zes�ssel. A f�r�sztelepek m�shova k�lt�ztek, de a malmok megmaradtak, csak persze korszer�bbekk� v�ltak. Az Egyes�lt �llamok szinte minden nagyobb gabonafeldolgoz� tr�sztje hatalmas rakt�rakat, malmokat tart fenn Minneapolisban, ezeknek egy r�sz�ben sz�vesen l�tj�k a turist�kat.