Amerikai Egyes�lt �llamok

1.Amerikai megh�d�t�sa:

�         a XVI. sz-ban a spanyolok d�l fel�l (az els� telep a floridai St.Augustine) ->arany ut�n kutatva Florida, �s a Szikl�s-hegys�g

�         a t�bbi n�p a spanyol ter�letekr�l �szakabbra:

Ø      a franci�k a Szent-L�rinc foly� torkolat�t�l Quebec-ig-> a K�n�ba vezet� utat kerest�k

Ø      (a hollandok fedezt�k fel a Hudson-foly�t, �s �bl�t, -Henry Hudson)

Az angolok betelep�l�se:

�         az angolok a Hudson-�b�l partvid�k�n, �s az atlanti partok ment�n, els� telep: Virginia

        (miut�n Angli�ban meger�s�d�tt a t�ke, ezut�n fordultak Amerika fel�

         k�t t�rsas�g:

w        London Company-James River-> Jamestown->Virginia, az els� t�nylegesen gyarmatnak min�s�tett telep�l�s a mai Delaware ter�let�n volt

w        Plymouth Company-Plymouth)

�         vall�si �s politikai okokb�l f�leg purit�n k�z�ss�gek �rkeztek el�sz�r, akik magukkal hozt�k az �nigazgat�s ig�ny�t, (az angol korona m�g nem rendelkezik k�zigazgat�ssal) �s gyakorlat�t, a telepesek maguk alak�tj�k ki szervezeteiket

�         a telepesek harcban �llltak a term�szettel, �s az indi�nokkal, b�r az indi�nokkal val� kapcsolatot n�ha az egy�ttm�k�d�s jellemezte – az indi�noknak el�ny�s volt a telepesekkel folytatott kereskedelem ( az els� csoportok �sszebar�tkoztak az indi�nokkal, megismert�k a pulyk�t, a kukoric�t, �s a t�k�t)

az indi�nok sz�ma gyorsan fogyott (harc, betegs�g, �lett�r elveszt�se)

�         az eur�paiak f�leg a partvid�ken telepedtek le, a telep�l�sek gyarmatokk� egyes�ltek, utols�k�nt Georgia csatlakozott (1732), �n�ll� t�rv�nyhoz� test�leteket alak�tottak ki

�         a szabad f�ldter�letek miatt, lehets�ges volt a ny-ra v�ndorl�s->farmok->a korm�nyzatoknak engedm�nyeket kellett tenni a politikai jogok, a szabad f�ldfoglal�s, �s a vall�sszabads�g ter�n

Gyarmatok

�         �szak:ipar, hal�szat, kereskedelem, BOSTON

�         k�z�ps�: farmergazd�lkod�s, k�zm�vesipar, NEW YORK

�         d�li: rabszolgatart� �ltetv�nyek indig�, doh�ny, cukorn�d, gyapot)

(k�zben az angolok kiszor�tott�k a hollandokat, miut�n New Amsterdamot harc n�lk�l bevett�k->New York

(Franciao: eleinte a k�t nagyhatalom eur�pai visz�lykod�s�nak k�vetkezm�nyei a harcok, azt�n a francia gyarmatbirodalom terjeszkedni kezd : Nagy tavak vid�ke, Ohio �s Mississippi v�lgye->New Orleans)

2,A gyarmatok �s Anglia kapcsolata, a f�ggetlens�gi h�bor� el�zm�nyei

�         Anglia engedm�nyeket adott, az �szakiak bekapcsol�dhattak a kereskedelembe, a d�liek eladhatt�k a mez�gazdas�gi tem�keiket, az anyaorsz�g szabad utat engedett a fejl�d�snek

az eur�pai h�t�ves h�bor�val p�rhuzamosan kilenc �vig tartott a harc Anglia �s Franciao. k�z�tt->1763-p�rizsi b�ke, angolok� Florida is

�         gy�zelem ut�n Anglia meg akarta er�s�teni a t�rs�g v�delm�t, �s igazgat�s�t

->gyarmatokkal fizettei meg, ad�kat, v�mokat vezet be, megtiltotta a telepesek nyugati f�ldfoglal�s�t, cukorad� (rum-rabszolga-melasz kereskedelem), p�nzad� megakad�lyozta a p�nzjegyek kibocs�t�s�t, besz�ll�sol�si t�rv�ny, b�lyegad�: okm�ny, hirdet�s, �js�g

�         a gyarmatok �lesen reag�ltak, nem fizettek ad�t, v�mot, csemp�sztek

�         New Yorkban tan�cskoz�s: ’k�pviselet n�lk�l nincs ad�z�s elve’, ad�kat csak saj�t t�rv�nyhoz�ik vethetnek ki, kifog�solt�k, hogy b�r rendelkeznek v�laszt�joggal, nem k�pviseltethetik magukat a parlamentben

�         angol �r�k bojkottja->kereskedelem visszaesett->enyh�tettek a gazdas�gi megszor�t�sokon ->de a parlament nem l�pett vissza, jog�ban �ll a gyarmatokra k�telez� t�rv�nyeket alkotni

�         a katonsa�g jelen van, incidensek. pl. ’bostoni m�sz�rl�s’- h�rom halott

�         1773- teav�m, Kelet-Indiai T�rsas�g monop�liuma

’bostoni tead�lut�n’ (a radik�lis f�ggetlens�giek a tengerbe sz�rt�k a rakom�nyt)->

nagy-britannia �jabb megszor�t�sok

3,A f�ggetlens�gi h�bor�

�         1774- Els� Kontinent�lis Kongresszus (Philadelphi�ban)->�n�ll� t�rv�nyhoz�st, �s jogokat akarnak, a f�ggetlens�gr�l m�g nincs sz�

�         1775-eld�rd�lnek az els� l�v�sek, elkezd�dik a h�bor�

�         1776- a kongresszus �gy d�nt�tt, hogy elszakad Britanni�t�l, 5 f�b�l �ll� csoportot nevezett ki, v�g�l Thomas Jefferson fogalmazta meg a F�ggetlens�gi Nyilatkozatot: kiny�lv�n�tott�k a gyarmatok f�ggetlens�g�t, az emberi szabads�gjogokat, �s a k�pviseleti korm�nyzat sz�ks�gess�g�t (1776.j�l.4.- Philadelphia)

�         a II. Kontient�lis Kongresszus megszavazta a hadba l�p�st- George Washington

�         kezdetben a britek f�l�nye

�         1777-ben az amerikai sereg jelent�s gy�zelme Saratog�n�l

�         beavatkozott Hollandia �s Franciao.is ->1781- gy�zelem Yorktown-n�l->h�bor� v�ge

�         1783-versailles-is b�ke-Egyes�lt �llamok f�ggetlens�ge->Mississippiig terjed� hatalmas ter�let

4,Az alkotm�ny

1787-Alkotm�nyoz� Gy�l�s -> USA alapt�rv�nyei

emberek szabads�gjogai, k�pviseletI rendszereken alapul� a hatalmi �gakat megoszt� korm�nyberendez�s

-a v�grehajt� hatalmat az eln�k gyakorolja (koll�gium v�lasztja- 4 �vre) els� eln�k:George Washington

-t�rv�nyhoz� hatalom->Kongresszus->k�tkamar�s

-a k�pvisel�k a K�pvisel�h�zba k�zvetlen szavaz�ssal jutnak be 2 �vre

-Szen�tusba, szen�torok,�llamonk�nt 2-2,egyes �llamok t�rv�nyhoz�sa v�lasztja 6 �vre

-igazs�gszolg�ltat�s-b�r�s�g

sokan kifog�solt�k, hogy az alkotm�ny nem sorolta fel az alapvet� polg�ri �s szabads�gjogokat, sok �llam csak azut�n egyezett bele, mikor Washington javasolta, a garanci�k klist�j�t egy kieg�sz�t� elj�r�ssal csatolj�k

1791-Bill of Rights- t�bb sz�z javaslatb�l 10 lett az alkotm�ny r�sze (sz�l�s, sajt�, vall�s, gy�lekez�s szabads�g)

legr�gebbi �rott alkotm�ny, amely m�g ma is �rv�nyben van