Boston az egyik legismertebb amerikai v�ros. Az Atlanti-�ce�n partj�n elter�l�, a Massachusetts-�b�l partj�n fekv� v�ros, egyben a hasonl� nev� amerikai �llam f�v�rosa is.
Boston Amerika egyik leggazdagabb v�rosa, oktat�si, kultur�lis �s kutat� int�zm�nyei messze f�ldr�l vonzz�k az idel�togat�kat. Szokt�k "Amerika Ath�nj�nak" is bec�zni, er�teljes kultur�lis, tudom�nyos �s politikai hat�sa miatt.
Boston teh�t nem gy�rair�l, �zemeir�l, hanem p�nz�gyi, kereskedelmi, kultur�lis, oktat�si �s eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sair�l h�res.

Boston szerepe az amerikai t�rt�nelemben (F�ggetlens�gi H�bor�) sem elhanyagolhat�, el�g, ha csak a "bostoni tead�lut�nra", vagy a "bostoni m�sz�rl�sra" gondolunk.
Ha Boston, akkor Harvard. Igaz, az 1636-ban alap�tott, Amerika legr�gebbi egyetem�nek sz�m�t� int�zm�ny, nem pontosan Bostonban, hanem a bostoni agglomer�ci�hoz tartoz� Cambridge-ben tal�lhat�, b�r az �ri�si int�zm�ny egyes r�szegys�gei Boston ter�let�n is fekszenek.
Boston azonban nemcsak a k�zeli Harvardr�l, hanem m�s, Amerika-szerte h�res fels�oktat�si int�zm�ny�r�l (pl. Massachusetts Institute of Technology) �s az egyetemek mell� telep�lt kutat�int�zeteir�l is h�res.

A high-tech ipar�gak megtal�lj�k itt sz�m�t�saikat, ez�rt t�bb, komputerc�g, hardware- �s szoftverfejleszt� (pl. a Novell) v�lasztotta Bostont sz�khely��l, de nem szabad megfeledkezni az orvosi �s a biotechnol�giai kutat�sokr�l sem, illetve a hozz�juk kapcsol�d� �zleti v�llalkoz�sok jelent�s�g�r�l.
Jelen vannak az�rt a hagyom�nyosabb ipar�gak k�pvisel�i is: �rdekess�g, hogy a Magyarorsz�gon is ismert Reebok cip� sz�khelye is a bostoni agglomer�ci�ban tal�lhat�.
A belv�rosban tal�lhat� n�h�ny felh�karcol�t lesz�m�tva, a v�ros arculata eg�szen eur�paias, itt sokkal t�bb patin�s r�gi �p�lettel tal�lkozni, mint m�s amerikai nagyv�rosban.
Boston �ghajlata nem a legkellemesebb. A t�l hideg �s szeles, viszonylag hamar bek�sz�nt, sokszor m�r okt�berben, cser�be a tavasz is hamarabb �rkezik, gyakran m�r febru�rban. A ny�r viszont meleg �s kellemes, a bostoniak ezt az �vszakot �lvezik igaz�n.
Bostont a jelent�s sz�m� �r bev�ndorl� miatt, "�r-Amerika f�v�ros�nak" is nevezik. Amerika �szaki nagyv�rosaihoz hasonl�an a lakoss�g nagyobb r�sze feh�r (54%), rajtuk k�v�l a feket�k �s az �zsiaiak k�pviselnek nagyobb csoportokat.

Ez a v�ros mag�ban foglalja Amerika t�rt�net�t a kezdetekt�l a XX.sz.-i vir�gba borul�sig, mintegy a fejl�d�s esszenci�j�t ny�jtva ez�ltal. A sz�k v�roshat�rok k�z�tt a ny�zsg� telep�l�sen 600 000-en �lnek. A  teljes agglomer�ci� n�pess�ge azonban a kapcsol�d� v�rosi telep�l�sekkel egy�tt t�bb min n�gymilli�, �s ezek egy�tt alkotj�k Nagy-Bostont. A kis szatellitv�rosok Amerika hajnal�t id�zik. A nagyv�ros eg�sz�ben, a k�rzet 70 fels�oktat�si int�zm�ny�vel a hatalmas ’sz�rke�llom�ny-termel� ipar’ k�zpontja. Ez �j-Anglia legnagyobb er�forr�sa. Boston r�szleteiben a m�ltat �rzi, �sszess�g�ben a j�v�t szolg�lja.

Eltekintve az �tmenetileg itt tart�zkod� di�kok ezreit�l, a v�ros lakoss�g�nak egyik legjelent�sebb (j�llehet ma m�r nem kiz�r�lagosan meghat�roz�) csoportj�t az els� telepesek angolsz�sz lesz�rmazottai, a r�tartian �ri ’br�hminok’ alkotj�k, akik a Charles Riverig terjeszked� Beacon Hill eleg�ns negyed�t lakj�k, Boston �szaknyugati r�sz�n. Hat�rozottan m�sodheged�s szerep�t j�tssz�k az �rekkel szemben, akik 1845, a nagy �rorsz�gi �h�ns�g el�l menek�lve �rasztott�k el a v�rost. El�sz�r munk�sok voltak, k�s�bb ’csipkef�ggy�ny�s’ polg�rok, v�g�l k�z�l�k emelkedtek ki a Fitzgeraldok, akiknek �tja a v�rosh�z�ra, �s a Kennedyk, akiknek �tja Washingtonba, a Feh�r H�zba vezetett. Az olaszok ugyanilyen eleven k�z�ss�get alkotnak. �k v�ltott�k fel az �reket North End otthonaiban. A fekete k�z�ss�g Roxybury �s South End negyedeiben t�m�r�l. B�szk�k hagyom�nyaikra: �k az els� felszabad�tott rabszolg�k lesz�rmazottai.

1773.december 16. �jszak�j�n Sam Adams a Szabads�g Fiainak h�rom 50-50 f�s csoportj�val bet�rt Dartmouth, Eleanor �s Beaver nev� brit kereskedelmi haj�k fed�lzet�re. A t�mad�k sz��nporral d�rzs�lt�k be az arcukat �s mohik�n indi�noknak �lc�zt�k magukat. A  h�rom haj� kirak�sra v�r� sz�ll�tm�ny�val a Griffin-rakparton horgonyzott. A tomahawk helyett fejsz�kkel f�lfegyverkezett bostoni ’mohik�nok’ felhasogatt�k a te�sl�d�kat, hogy tartalmuk a l�d�k v�zbe dob�sa ut�n biztosan el�zzon. Az akci�hoz a dokkokon lelkesen �ljenz� t�meg assziszt�lt. Sam unokafiv�re, John Adams, a k�s�bbi eln�k azonnal felismerte , hogy ami t�rt�nt, nem gyerekes tiltakoz�si akci�, hanem egy nagy t�rt�nelmi folyamat felbecs�lhetetlen �rt�k� �llom�sa. M�snap ezt �rta napl�j�ba: ’A teasz�ll�tm�ny megsemmis�t�se olyan b�tor, olyan vakmer�, olyan elt�k�lt, olyan rettenthetetlen �s visszavonhatatlan gesztus, �s olyan fontos �s megker�lhetetlen k�vetkezm�nyei lesznek, hogy ellen�llhatatlanul az az �rz�sem: �j korszak kezd�d�tt a t�rt�nelemben.’ Nem t�vedett.