Született: 1975, Hampton

Magasság: 182 cm

Testsúly: 75 kg

Poszt: dobóhátvéd (shooting guard)

Csapata(i): Philadelphia 76ers (1996-)

A jelenkor leghatékonyabb kisembere 1975.június 7-én született a Virginiai Hamptonban. Édesanyja, Ann mindössze 15 éves volt, amikor a világra hozta Allent, a biológiai apuka rögtön elhagyta. A kis Iverson nem éppen luxuskörülmények között nevelkedett, két húgával és édesanyjával együtt egy olyan hamptoni házikóban éldegélt amely pontosan a település szennyvízvezetéke fölött volt. A helyzet gyakran válságossá fordult, amikor a vízvezetékek elrepedtek, és a szennyvíz elöntöttöt a  padlót. Költözésre esélyük sem volt. A mama takarításból, és alkalmi munkákból szerzett pénzt, a pótapuka pedig apróbb bűncselekményekkel szerezte meg a mindennapi betevőt, így állandóan ingázott a családi fészek és a börtön között. A bajokat csak tetézte, hogy a kisebb húg folyton betegeskedett, és az orvosi számlák sokáig a család minden pénzét felemésztették.

Iversont félig- meddig az utca nevelte fel, mini gengszterek ,utcakölykök, bandavezérek köréből kerültek ki a barátai és ellenségei egyaránt. Tinédzserként több sportágban is  megvillantotta tehetségét. A hamptoni Bethel Középiskolában parányi termete ellenére ünnepelt kosársztárrá nőtte ki magát, az iskola amerikai futball csapattal 1992 decemberében állami bajnok címet szerzett. Haveri társaságával 1993.február 19-én Valentin-napi mulatozásra indult az éjszakába, azonban a buli egy hamptoni bowlingteremben ért siralmas véget. Allen feketékből álló társasága bowlingozás közben összeszólalkozott egy fehér fiatalok alkotta hasonlóan szórakozni akaró csoporttal. A szavakat tettek követték, és a kialakuló csetepatében  Iverson állítólag székkel ütött meg egy hölgyet. A bíróság 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, 4 hónap után azonban Virginia első fekete kormányzója, Doung Wilder jóvoltából szabadult. Balhéi ellenére érettségi után nem okozott problémát az egyetemi ösztöndíj megszerzése, Iverson a Georgetown University diákja lett.

Két évet játszott John Thompson edző irányítása alatt, nem eredménytelenül: 1996-ban bevoksolták az Év Egyetemista Csapatába, s mindegyik diákévében ő lett a főcsoport legjobb védekezője. 1996 nyarán jelentkezett az NBA draft-ra, ott mindjárt az elsőként választó Philadelphia el is happolta. Allen újoncként kapta kezébe a karmesteri pálcát és felemás sikerrel debütált. Gyorsaságának és hihetetlen dinamikusságának köszönhetően rendre teletömte az ellenfél gyűrűjét, de mint irányító a többieknek nem nagyon adott lehetőséget, akik nehezen viselték egoizmusát. A Philly egész éves nyűglődését jellemzi az a rövid áprilisi időszak, amikor Allen zsinórban öt mérkőzésen legalább 40 pontot dobot, de csapat mindannyiszor kikapott. Iverson mindenesetre 23.1-es pontátlaggal zárta az alapszakaszt, és ez elég volt, hogy megválasszák az év legjobb újoncának. Charles Barkley maró gúnnyal az év legjobb utcai kosarasának nevezte. Iverson második profi idényében sem volt képes győzelemre vezetni a Phillyt. Ezek után érkezett a klubhoz Larry Brown mester, aki egy meccsen kiosztott 23 asszisztjával ABA-rekorder, tehát van fogalma arról, hogy milyen egy irányító.

A mester Iversont felmentette az alól, ami nem ment, és a dobóhátvéd posztra átrakva rábízta Allenre a számára sokkal szimpatikusabb pontgyártást. Amiért korábban bírálták hirtelen az előnyeként kezdték el emlegetni, a szüntelen ponttermelés közben Eric Snow érkezésével az eredmények sem hiányoztak többet: 1999-ben először jutott be a Phila a playoffba, majd 2001-ben egészen az NBA döntőjéig eljutott. A ’Válasz’ becenévre hallgató kosaras különösen sziporkázott, második gólkirályi címe mellet begyűjtötte az alapszakasz legértékesebb játékosának titulusát, ezzel ő minden idők legalacsonyabb ilyen elismerésben részesült játékosa.

Iverson körül úgy tűnik sosem nyugszanak meg a kedélyek. Vele a pályán, és azon kívül is mindig történik valami, megítélése kicsit ellenmondásos. Egy pillanatra nem áll meg a labdával és anélkül is csak a négyes és az ötös sebességi fokozatot ismeri. Törékeny alkatával halált megvető bátorsággal tör a gyűrű alatt tornyosuló izomkolosszusok közé. Rakétasebessége remek súlypontemelkedéssel párosul. Igazi pontgépként a vállalkozó kedvére nem lehet panasz, ha felmegy nála a pumpa csak örökölni lehet tőle a labdát. Középtávoli és távoli dobásaiból van hogy nyolcból nyolcszor mellé lő, máskor meg hiába tesznek bármit is a védők nem képes elhibázni. Védekezésben elsősorban póznaszerű kezeire, és gyorsaságára támaszkodik. A meccseken hatalmas szíve van, soha nem adja fel.

A tréningeken már nem ilyen lelkes, évek óta visszatérő probléma vele a notórius késése, és a csapat belső szabályainak időről-időre történő áthágása. Gengszterfrizurát visel, számtalan tetoválással, kilós fukszokkal, buggyos gatyával. Baráti körének javarésze megegyezik a gyerekkorival, időről- időre munkát ad a rendőrségnek, hol ittas vezetéssel, hol némi családi perpatvarral. Vele kapcsoltban senki sem közömbös, sokan ki nem állhatják, de még többen rajonganak a  játékáért.